Tardona
A község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, a Bükk északnyugati lábánál, a településről elnevezett dombság területén fekszik. Kazincbarcika és Dédestapolcsány irányából közelíthető meg.
Első írásos említése 1240-ből származik. A Turduna alakban írt nevű település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben a régi helyén új fatemplomot építettek, 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786-1789 között sikerült ismét felépíteni, mely ma is áll.
Az egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. „Ha emberséget akarsz tanulni, eredj Tardonára!” –így vélekedett Jókai Mór a faluról, a Tardonán töltött idő alatt. Az író a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal együtt.
Jókai-emlékszoba és Tájház
Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit.
Tardonai-horgásztó (Borókás-dűlő)
Magánberuházásként a Tardonát Kazincbarcikával összekötő út mentén egy horgásztavat hoztak létre, mely tavasztól őszig várja a horgászni vágyókat telepített halakkal.
Jókai túra
Minden év márciusában megrendezésre kerül a helyi fiatalok szervezésében az ügyességi és tudásteszt túra a Bükkben (Tardona - Örvénykő - Jókai emlékmű - Szentlélek - Tardona útvonalon).
Első írásos említése 1240-ből származik. A Turduna alakban írt nevű település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben a régi helyén új fatemplomot építettek, 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786-1789 között sikerült ismét felépíteni, mely ma is áll.
Az egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. „Ha emberséget akarsz tanulni, eredj Tardonára!” –így vélekedett Jókai Mór a faluról, a Tardonán töltött idő alatt. Az író a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal együtt.
Jókai-emlékszoba és Tájház
Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit.
Tardonai-horgásztó (Borókás-dűlő)
Magánberuházásként a Tardonát Kazincbarcikával összekötő út mentén egy horgásztavat hoztak létre, mely tavasztól őszig várja a horgászni vágyókat telepített halakkal.
Jókai túra
Minden év márciusában megrendezésre kerül a helyi fiatalok szervezésében az ügyességi és tudásteszt túra a Bükkben (Tardona - Örvénykő - Jókai emlékmű - Szentlélek - Tardona útvonalon).
